A pihenés az ingyenbenzin

Tök jó témára hívta fel a figyelmem ma az egyik legkedvesebb barátnőm, mikor megkérdeztem tőle, hogy mik a tervei a mai napra. Ahogy elmondta, hogy legszívesebben pihenne kicsit, de van sok munkája a kertben is, de persze csak az egyéb teendői után, elgondolkodtam rajta, hogy mindentől eltekintve most nagyon sokan – végre, vagy nem végre – tényleg magunknak osztjuk be a munkaidőt és a házimunkát és attól függetlenül, hogy otthon vagyunk, kevesebb teret engedünk magunknak a pihenésre, legyen szó akármelyik részéről a napnak. Még véletlenül sem szeretnék agyonmagyarázott dolgokat megcsócsálni, de tényleg nem lehet hangsúlyozni ennek a nevetségesen egyszerű dolognak a fontosságát, ami egyébként is időszaktól függetlenül helytálló mindannyiunk életében és érdemes komolyabban venni, mint ahogy szoktuk. Magamon is észrevettem, hogy még ha lenne is rá időm és simán bele tudnám szorítani a napomba, karantén ide vagy oda, pont ezt a dolgot tagadom meg magamtól a legegyszerűbben, szinte gondolkodás nélkül. Elméletben pedig annyira jól megvan, hogy hány órát kellene aludnunk, vagy mennyire is  jóleső az a kis semmittevős kikapcsolódás, mégsem engedjük meg magunknak ezt elégszer, mert ugye manapság abban mérjük a sikert, hogy mekkora fordulatszámon pörgünk és mennyire aktívak vagyunk, sőt még a kikapcsolódásnak nevezett programjainkból is versenyt csinálunk, amit én saját magamon folyamatosan észreveszek sajnos. Mivel itt tök különböző mindenki, holtbiztos, hogy mást is jelent sokunknak a pihenés. Számomra például a pihenés egyet jelent azokkal az órákkal, amikor egyedül a kis zenémmel és gondolataimmal elindulok egy nagy sétára. Ezt egyébként normál esetben mindig a városban teszek meg és csak az utóbbi héten figyeltem fel rá, hogy mennyivel sokkal királyabb ezt a természetben csinálni – ahol aztán tényleg igazán kevés megszokott külső inger éri az ember lányát -, ezzel teret adva az időszak lényegének, a lelassulásnak és a dolgok újragondolásának. Úgy gondolom, hogy mit semmi mást, nem kell túldimenzionálni a pihenés fogalmát sem, mondjuk, hogy mittudomén, mindenképpen valami hobbit, vagy tevékeny dolgot találjunk. A lényeg pont abban van, hogy tudjunk kicsit befelé figyelni, úgyhogy remélem jópáran megtalaljatok mostanában azt a dolgot, ami igazán fel tud tölteni titeket, hogy ebből merítkezve minden nap nagyobb svunggal tudjatok nekilátni azoknak a feladataitoknak, amiket fontosnak tartotok, hiszen sokkal jobb – és eredményesebb is – őket kisimulva normál hatásfokon teljesíteni. Sok-sok ölelés és ne hagyjátok ki azt a kis időt a lazításra, hiszen hosszú távon sokkal kifizetődőbb, ha nem szívatjuk hülyére magunkat.😉